Emlékezés 1956 decemberére - Obersovszky Gyuláék,Brit Nagykövetség,Amerikai Követségre,Szovjet Követségnél,Szovjet Követség,Amerikai Követség,Margitszigeti Nagyszállóban,Amerikai Követséghez,Sebestyén Mária,Angol Követég,Bogár Gyula,Móricz Zsigmond,Gyurkó László,Sortüzek II,Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet,Orbán Éva, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Emlékezés 1956 decemberére

2008-12-05 17:44:48, péntek

	Emlékezés 1956 decemberére Mi történt 1956. december 4-én és 5-én Az 1956-os Szabadságharc leverését követően - bármennyire nem tetszett ez a Kádár-kormánynak, az emberek emlékezni akartak, és nem felejteni. A magyar értelmiségiek, Obersovszky Gyuláék kiáltványban december 4-re, Nőtüntetést szerveztek a Hősök terére. Anyák, feleségek - harminc ezren, négyes sorokban - kezükben virággal, karjukon gyerekkel vonultak, hogy a virágokat elhelyezzék az ismeretlen katona sírjára, és kitűzzék a forradalom nemzetiszínű lyukas zászlaját. A néma tüntetést, melyen csak asszonyok vettek részt, a szovjet karhatalom oszlatta fel. Másnap a Szabadság téren az USA Nagykövetségnél, valamint az Brit Nagykövetség előtt újabb tüntetésre került sor, amelynek a karhatalom beavatkozása vetett véget. A nőtüntetés ötlete hasonló meggondolásból született november 4-e hónapfordulójára, mint a november 23-i Néma-tüntetés, amikor déli 12 órakor senki nem tartózkodott a főváros utcáin, megálltak a villamosok, és megszólaltak a harangok. Még a rendőrök is bementek a kapuk mögé. Üres, néma és halott volt a város, csak a szovjet tankok indultak meg a körutakon és sugárutakon, nem tudván mire vélni a némaságot. Döbbenetes néma kiáltás volt a világhoz a néma Budapest, Európa közepén. 1956. december 4-én a Hősök terén a Nőtüntetés zajlott, ahová végelláthatatlan négyes sorokban fegyelmezetten vonultak több órán keresztül fekete ruhában az asszonyok. Onnan az Amerikai Követségre mentek a tüntetők a város különböző pontjainak érintésével: Astoria, Rákóczi út. A Körúton mentek végig fekete zászlókkal. Küldöttség ment be az Amerikai Követségre, ahol átadtak egy petíciót, amelyben azt kérték, amennyiben ENSZ delegáció jönne ismét Magyarországra, engedjék őket leszállni, mivel már voltak itt, de a légtérből visszafordították az ENSZ repülőgépet. Azt kérték, hogy nézzék meg, hány halott van a városban a tereken eltemetve, és hogy néz ki Budapest. Nem sok differencia volt a város elpusztításában 1945 és 1956 esetében. A követségen átvették az üzenetet, és megígérték, hogy intézkedni fognak, és továbbítják az ENSZ-nek a kérésüket. Másnap dél körül ismét több száz asszony vonult a Március 15-e térre, hogy virágokat helyezzenek el a Petőfi szobornál. A szovjet páncélosok és gyalogság megakadályozta, hogy a térre érjenek. Délután újabb tüntetés volt a Szabadság téren 2-3 ezer ember részvételével K.Sz. Menon is a térre ment. Láthatta, amint a karhatalom szétoszlatta a tömeget, és 39 tüntetőt letartóztatnak. Évtizedek múltán a tüntetésen résztvevők közül több személyt sikerült felkutatnom, és sikerült beszélnem velük. Így emlékeznek vissza a történtekre. "...Háromnegyed tizenkettőkor, amikorra odaértem a Petőfi szoborhoz, már körbe volt véve páncélautókkal, páncélosokkal a tér. Az utcákból özönlöttek az asszonyok. Végül sikerült a Vörösmarty téren összejönnünk. Még egyszer ki akartunk menni a Hősök terére, de már a Szovjet Követségnél lezárták az Andrássy utat. Ott volt az a szép kis jelenet, hogy az orosz katonák felemelték a védtelen asszonyokat, ketten egy asszonyt, és a földhöz vagdosták őket. Egyszerűen kettesével az oroszok katonák elkaptak egy-egy asszonyt, és a földhöz csapták. Mivel többükkel ez történt, mondtuk, gyorsan forduljunk el, mert ezt tovább nem bírjuk. A Szovjet Követség előtt ugye rengeteg tank volt. Megfordultunk, és mentünk újra az Amerikai Követség elé. (...) A Margitszigeti Nagyszállóban megkeresték K.Sz. Menont, India moszkvai nagykövetét, aki a hírre eljött az Amerikai Követséghez. "Ekkor már elindultak a páncélosok az asszonyok felé. Én a kocsi lépcsőjén állva üvöltöttem, hogy mindenki meneküljön!...(Sebestyén Mária) *** A Nőtüntetést követően az Amerikai Követség előtt nagy tömeg gyűlt össze a téren. Segítséget követeltünk. De orosz tankok jöttek déli irányból és egyszerűen, mintha agyon akarták volna taposni a tömeget. Többször utat adtunk nekik. Körbe mentek a téren. De a nép megint csak odament az Amerikai Követség elé. A tankok jöttek vissza. Több százan lefeküdtünk az úttestre, hogy ne tudjanak továbbmenni. Vagy ha mernek, tapossanak el. Az orosz tankok eljöttek egészen szorosan mellénk. Már ugráltak fel, mert úgy nézett ki, hogy gátlástalanul végigmennek a földön fekvő embereken. A követségről valaki kijött az erkélyre, mondott valamit, de sok értelme nem volt. Aznap tüntettünk az Angol Követég előtt is. Oda is utánunk jöttek az orosz tankok, de csak egy állt be szemben a követségi bejárattal. Az orosz tank annyira lengette az ágyúcsövét, hogy elsodorta az embereket. Rákapaszkodtunk, felugrottunk rá, mert máskülönben eltaposott volna.(Bogár Gyula) A budapesti Nőtüntetést követően két nap múlva Veszprémben, majd december 7-én Székesfehérvárott tartottak nőtüntetést. 1956. december 4-5-ét követően már nyíltan támadt a hatalom - Provokációkra és megtorlásokra került sor. Közismertté vált Marosán hírhedt kijelentése: "Mától kezdve lövünk". Átalakították az igazságszolgáltatást, és megteremtették a megtorlás törvényes kereteit. December 5-én kormányhatározattal elrendelték a forradalmi bizottságok és más hasonló elnevezésű szervek megszüntetését. Este 200 értelmiségi és munkástanács-tagot tartóztattak le. Megjelent az "Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben "címmel az első fehér könyv, mely a szovjet és magyar pártvezetők érdekeinek megfelelően meghamisítva ismerteti a történéseket. Sortüzek 1956 decemberében December 6-án a kormány maga mellett tudva a szovjeteket és a karhatalmat, provokatív, erőszakos támadásba lendült. A főváros több pontján, Baross tér, Kálvin tér, Nyugati, Móricz Zsigmond körtér környékén kommunista tüntetéseket szervezett. A Népköztársaság útján és a Nagykörúton "vörös zászlós" tüntetésre kerül sor szovjet és karhatalmi egységek biztosítása mellett. A kirendelt felvonulók Kádárt és az MSZMP-t éltették. A gyárakból hazafelé tartó munkások összetűztek velük a Lenin körúton (Erzsébet körút) a Wesselényi és Dob utca közt, ahol a karhatalmisták és a szovjet páncélautó lövésekkel oszlatták szét a tiltakozókat. A November 7. téren (Oktogon) tűzharc alakult ki. A Nyugati pályaudvarnál karhatalmisták az ellentüntetők közé lőttek, illetve helyben kivégeztek általuk gyanúsnak vélt személyeket. A Baross téren a gyülekezőket a karhatalmisták a szovjet csapatokkal karöltve fegyverrel oszlatták szét. December 6-12 közötti újabb sortüzeket már "tömeggyilkos szándékkal" lövették a fegyvertelen tüntetőkre. Cél a hatalom kizárólagos birtoklása, a munkástanácsok felszámolása volt. Ezért ezek a sortüzeket a fővároson kívül elsősorban olyan városokban vezényelték le, ahol számottevő munkásság volt, vagy erős volt a keresztény szellemiség. (Tatabánya, Salgótarján, Miskolc, Eger). Salgótarjánban például a december 8-i sortűz 131 halálos áldozatot és 150 sebesültet követelt. A kétezernyi békés tüntetőt körbezárták, két oldalról támadt rájuk a Beér-csoport és a karacslapujtői karhatalmisták, Seljupin alezredes egysége pedig a kiásott közműárokból vette tűz alá a civileket. Miskolcon például a rendőrök mellett tüntettek az emberek, mire szovjetek és karhatalmisták sortüzet zúdítottak rájuk. 8 halott és 40 sebesült maradt a nyomukban. Egerben a város szellemisége volt a fő célpont. Ezért az itteni akciókat a gyűlölettől elvakult Gyurkó László vezérőrnagy vezette személyesen. Egerben 10-én 3-4 ezres tömeg koszorúzott, és imádkozott az áldozatokért, majd elszavalták a Nemzeti dalt. A karhatalmisták elfogtak néhány tüntetőt. A tömeg a börtönhöz ment, hogy kiszabadítsa őket, majd a nyomdához. 11-én újabb tüntetésre került sor, amikor a szovjet parancsnokság előtt elégették a vörös zászlót. Közéjük lőttek, az áldozat egy 15 éves fiú. 12-én a belvárosban tőrbe csalták a tüntetőket. Az egri és a füzesabonyi egységek elzárták a menekülési útvonalakat. A sortűznek 9 halott és 30 sebesült áldozata volt. A helyszínen lévő szovjet tank nem avatkozott be a mészárlásba. Pest megyében például Tinnyén a TSZ-ből kilépni akaró 100 főt berendelték a karhatalmisták, hogy erős kézzel jobb belátásra bírják őket. Feleségeik követelték a szabadon engedésüket. A hangadó fiatalasszonyt a karhatalmisták homlokon lőtték, aki ebbe belehalt. A Békés megyei három sortűz közül kettőnél (Gyoma, Gyula) szintén célzott lövésekkel "kilőtték" a hangadókat. Csepelen január 11-én bementek a gyár területére, hogy "rendet" csináljanak. A géppuskatűzek nyomán igen sok sebesült volt. A szovjet tankok a gyárkapuig merészkedtek. A karhatalmisták a kijövő munkásokat válogatás nélkül ütlegelték. Az említetteken kívül igen sok sortűz volt még az országban. Erről a Sortüzek II.jelentés 45.oldalán található térkép pontos és részletes kimutatást ad. Ezek a sortüzek eleve emberiség ellenes bűntettek, mivel előre megtervezték, hogyan zárják el a civil tüntetők előtt a lehetséges menekülési utakat, és a menekülőkre leadott sortüzeket. Az áldozatokat a lövések hátulról érték. A parancsadók és azt levezénylők elismerésként első alkalommal 1957. augusztus 20-án kapták meg a "Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet", mely többek közt azzal a kiváltsággal is járt, hogy gyermekeiknek - tudásuktól függetlenül - az ország egyetemeire felvételt biztosított. A magyarságra pedig fekete karácsony köszöntött be. Orbán Éva

0 komment , kategória: Általános

Címkék: hónapfordulójára, végelláthatatlan, ellenforradalmi, rákapaszkodtunk, elpusztításában, nagykövetségnél, megteremtették, magyarországra, munkástanácsok, karhatalmisták, megszüntetését, meggondolásból, népköztársaság, fegyelmezetten, fiatalasszonyt, páncélautókkal, letartóztatnak, megakadályozta, salgótarjánban, karacslapujtői, megfordultunk, nagyszállóban, ellentüntetők, margitszigeti, elismerésként, páncélosokkal, provokációkra, részvételével, pályaudvarnál, gátlástalanul, átalakították, tizenkettőkor, géppuskatűzek, parancsnokság, megtorlásokra, gyermekeiknek, 1956-os Szabadságharc, emberek emlékezni, magyar értelmiségiek, virágokat elhelyezzék, ismeretlen katona, forradalom nemzetiszínű, néma tüntetést, szovjet karhatalom, karhatalom beavatkozása, nőtüntetés ötlete, november 23-i, főváros utcáin, kapuk mögé, szovjet tankok, néma Budapest, város különböző, Obersovszky Gyuláék, Brit Nagykövetség, Amerikai Követségre, Szovjet Követségnél, Szovjet Követség, Amerikai Követség, Margitszigeti Nagyszállóban, Amerikai Követséghez, Sebestyén Mária, Angol Követég, Bogár Gyula, Móricz Zsigmond, Gyurkó László, Sortüzek II, Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet, Orbán Éva,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]